Maya doktornő

Tegnap Mayával ismét a kórházban voltunk, ahol felülmúlta önmagát. Egy halmozottan sérült kislány nézte végig az üvegajtó mögül a foglalkozást az anyukájával és két orvossal. Annyira rettegett Mayától, hogy sírógörcsöt kapott és kiabált, ha csak ránézett a kutya. A foglalkozás végén, miután a gyerekek elmentek, az egyik doktornő megkért, hogy maradjunk még egy kicsit, hátha rá tudják bírni a kislányt, hogy megsimogassa Mayát. Előre figyelmeztettek, hogy ne ijedjünk meg, ha a kislány elkezd kiabálni és hirtelen mozdulatokat tesz. Nem tudom, Maya honnan tudta, hogy most nagyon jól kell viselkednie, de lefeküdt és meg sem mozdult 15 percig, amíg oda nem jöttek hozzánk. Úgy hagyta magát megsimogatni, hogy még a fejét sem fordította oda feléjük. Ez tőle rettenetesen nagy tett, mert -szerencsére- egy nagyon aktív kutya, jön-megy, mindent meg kell néznie, mindenhol ott kell lennie. Az orvosok végül nekem köszönték meg, hogy Maya ennyire türelmes kutya, de ki kellett őket ábrándítanom....Sok mindent megtesz Maya csak az én kedvemért, de még én sem tudnám rávenni arra, hogy ne mozduljon meg :-) Ezt tegnap valami másért csinálta, de kiérdemelte vele a kórház orvosaitól a megtisztelő Maya doktornő nevet :-)