16.00

Egy ideje már figyelem Mayát, kezdi óramű pontossággal jelezni, mikor kell indulnunk a suliból. 15.55-kor felül, nyújtózkodik, majd elkezd szuggerálni, vajon veszem e az adást. 16.00-kor leül elém, ha nem reagálok, elkezd mászkálni a székem alatt, lehetőleg úgy, hogy minél nagyobbat lökjön a lábamon. Nagyon boldog tud lenni, amikor végre megértem mit akar: Menjünk haza, most azonnal :-) Újabb indok, miért is kéne mindenkinek kutyával dolgozni...Ügyelnek arra, nehogy feleslegesen túlórázzunk :-)

Egy hatalmas hátránya van csak, főleg ha az ember kutyája olyan hős és bátor, mint Maya: képes halálra ijeszteni a gyanútlan gazdát. Kedden reggel egyedül volt az iskolában, Maya feküdt az asztal alatt, majd egyszercsak elkezdett morogni és meredten nézte az ajtót. Az asztalomtól nem látok rá az ajtóra, de hallottam, hogy valaki nagyon furcsán mászkál kint, mintha be akarna jönni. Kicsit megijedtem, sosem lehet tudni, az ördög nem alszik. Összeszedtem a bátorságomat, elindultam megnézni ki az és mit akar. Persze Mayának ennyi elég volt, még jobban morgott, ugatott, persze szigorúan mögöttem jött, véletlenül sem előttem....Nagyon jófej, ő felhívja magunkra a figyelmet, úgy csinál, mintha egy pitbull lenne, de MINDIG engem küld előre, hogy vigyem el a balhét. Lassan kinyitottam az ajtót, nem láttam semmit, Maya kidugta az órát. Ezután 4.5 éves közös pályafutásunk legszürreálisabb jelenete játszódott le előttem. Átesett a küszöbön, gurult egy darabig a folyosón, miközben sikított (szó szerint), megpróbált kiugrani a korláton, de nem sikerült, a fejét tudta csak kidugni a rácsokon (szerencsére). Az egész max. 5 mp alatt játszódott le, el sem tudtam képzelni mi ijesztette meg ennyire. Legalább egy kutyaevő, kardfogú brutális tigrisre számítottam....de csak a szomszéd néni volt, aki merészelt 3 nagy szatyorral hazajönni...Azt hittem infarktust kapok, szerintem Maya is közel állt hozzá :-) A néni ezek után még elkövette azt a kapitális nagy hibát, hogy kinevette Mayát (meg engem :-)) Maya azóta nem kommunikál vele, pedig a néni nagy kutyabarát....Jól felsült és beégetett mindkettőnket, de ez tőle nem szokatlan....rendszeresen vetődik árnyékra és nem valami bátor kutya, csak hangember :-) Nem hibáztathatom, amilyen a gazda, olyan a kutya :-)