2014. április 4., péntek

Fotózás

Nemsokára itt van Maya 5. szülinapja és az egyik diákom meglátogatott minket, hogy készítsen egy sorozatot a lányokról.
Frida ősszel
Frida tavasszal
Ősszel Viki volt az első, aki csodaszép képeket csinált a bundásokról, nem kételkedtem, hogy ismét varázslatos pillanatokat kap majd el.  Frida képeit elnézve összeszorult a szívem...olyan gyorsan megy az idő...az emberek már azon csodálkoznak, hogy "jééééé, nem egyidősek?" Nekem Frida mindig "a kicsi" marad....Maya meg...Maya, mindennek az alfája és omegája. A királynőnk.

Tudom, elfogult vagyok a kutyáimmal...de milyen gazda lennék, ha nem lennék elfogult? :-) Sokszor nézem mostanában őket, ahogy sétálnak, futkároznak, alszanak és csak arra tudok gondolni, hogy a világ legszerencsésebb gazdája vagyok.
Társa lehetek két, kutyatestben lévő léleknek, nagy megtiszteltetés ez. A kutyák nélkül nem lennék az, aki. Morzsi kutya, életem első négylábú barátja volt, miatta lettem kutyás...nem tudok olyan régre visszaemlékezni,hogy ő ne lett volna. Egy vadász lőtte le, halála hatalmas veszteség volt. És csalódás, mert akkor tapasztaltam meg, hogy a felnőttek hazudhatnak is. "Morzsi szerelmes lett és megnősült, már nem lakik velünk."-mondták, miközben én tudtam, éreztem, hogy ő nem tehetett ilyet. Tudtam, hogy meghalt és 6 éves koromban egy világ omlott össze bennem, amiért a felnőttek nem mondtak nekem igazat. Morzsi miatt ma, 28 évvel később, gyásztanácsadóként minden szülőnek, gazdának azt mondom, a gyerekeknek mindig csak az igazat szabad mondani. Csakis az igazat. 

Morzsi után 13 évvel később "kísértem" a következő kutyámat. Az ő 2 hete is igazi mérföldkő volt...Miatta mondom ma minden gazdának, hogy az utolsó pillanatban is ott kell lennünk a kutyánk mellett. Sokszor visszakérdeznek, hogy én ott leszek e Maya és Frida mellett. Nem kérdés számomra. Ők is a családom, soha nem hagynám magukra őket. Ahogy egyik családtagomat sem.

Müller Péter egyik idézetét szoktam odaadni a gyászoló gazdáknak sokszor:

Bizonyos keleti felfogások szerint egy-egy guru kutyának születik a tanítványa mellé, azért, hogy megtanítsa Őt a szeretetre. Ott baktat mellette szótlanul, bölcsen, vagy koldul vele az utcán. Elvárja, hogy az gondozza, időt áldozzon rá. Néha többet, mint egy gyerekre. Cserébe hűséges, és feltétlen szeretetet ad. A legtöbb kutyus: jó. Olykor valóban bölcs is, egy nagy lélek "mahatma".  Néha egy négylábú több dologra tanít, mint egy egyetemi professzor.

A kutyáim nélkül fogalmam sem lenne egy csomó dologról.



Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése