...

Nem értem a kutyásokat.....Tabán, hajnal, sétálunk békésen. Jön velünk szembe egy angol masztiff, póráz nélkül, gazda valahol a távolban. Én Mayát rögtön pórázra tettem, gondoltam inkább kikerüljük őket, jobb a békesség. A kutya persze nem így gondolta, trappolt oda hozzánk. Maya egész rendesen viselkedett, de láttam rajta, hogy inkább kihagyná a találkozást. Én a tavalyi támadás óta már nem erőltetem nála ezt a kutyázós dolgot. Aki szimpatikus neki, ahhoz odamegy, aki nem, azt elkerüli. Nem balhézik, inkább jó nagy ívben kikerüli a másik kutyát. Persze a masztiff gazdája odaordított nekem messziről, hogy "Nem bánt!", én meg vissza, hogy "Örülök, de akkor is legyen szíves és hívja vissza a kutyáját"...majd jött az épületes válasz "Engedje, hogy barátkozzanak, majd játszanak egy jót!" Maya nem játszik, soha nem játszott. Kicsinek sem. Nem értem a kutyásoknak ezt a mániáját, hogy mindenki barátkozzon mindenkivel.