Tegnap

lett volna egy szabad délutánunk, mert az esti csoportomat a suliban betegség/utazás/munkahelyi s.o.s megbeszélés miatt az utolsó pillanatban töröltük. Nem gyakran van ilyen, úgyhogy hazafelé szépen elterveztem, hogy majd sétálunk egy nagyot, gyakorolunk Mayával, finomítok néhány trükkön stb. Gazda tervez, kutya végez....Már akkor tudtam, hogy valami nincs rendben, amikor Maya az ajtóban fogadott...Jött, bújt, magyarázott....Nem részletezem, mi fogadott a lakásban, kölyökként sem csinált olyat, mint tegnap és ez teljesen összetörte lelkileg. Még este, órákkal később is jött bocsánatot kérni, nyüszített, azt nézte, hogy haragszom e. Olyat nem csinált kicsinek sem, ami miatt nagyon megharagudtam volna, de az "Úristen, mit csináltál?"-ra mindig kiborul és jön, hogy "ugyenemharagszoldeténylegnemharagszol?????" Ez a mondat tegnap is kicsúszott a számon, amikor megláttam a balkáni állapotokat úgyhogy jó sokszor meg kellett ölelgetni és elmondani neki, hogy attól még ugyanúgy szeretem, nem fogom eladni sem a vaterán, sem az ebayen és a fajtamentést sem fogom hívni, hogy azonnal vigyék el ezt a rendetlen kiskutyát :-) Maya nagyon lelkis kutya, sokan nem is hiszik róla, mert alapvetően úgy tűnik, mintha minden leperegne róla, de a köztünk lévő feszültséget nem bírja. Abba szó szerint beleroppan, addig jön és bújik, amíg azt nem érzi, hogy tényleg nem haragszom rá és még órákkal később is figyel, hogy valóban béke és nyugalom van e újra. Vigyázni kell nagyon, hogy mi és hogyan mond neki az ember :-)

A délutáni terveimet ugyan kicsit módosította Maya akciója, de azért este sétáltunk egy jó nagyot a Várban.