...még mindig nagy vonzerő....Ha arra járunk Maya mindig haza akar menni. Ül, néz és nem érti miért nem megyünk le.

Több, mint egy hónapja eljöttünk már, a házunk közelében sem jártunk, de úgy látszik még sok időnek kell eltelni, mire nem oda akar hazamenni. Lassie-nek képzeli magát, de nem engedem, hogy kibontakozzon...Mindig elmagyarázom neki, hogy mehet nyugodtan vissza a régi lakásba, ha nem tetszik nálam a rendszer, de ott tuti nem lesz ágyban alvás, gazdival munkába járás, labdázás és nem fogja hallani senkitől sem, hogy "De imádlak Babzsák!" Ez hat, eddig még mindig sikerült jobb belátásra bírni ;-)

Egészen megszerettem már a házunk melletti parkot. Maya is, feltéve, hogy nincsenek nagy kutyák. Lassan velük is megbarátkozik, már a szomszéd házban lakó németjuhásztól sem retteg. Nem nagyon volt más választása, előre menekültünk, rengeteg a nagy kutya a Várban, "megszöksz vagy megszoksz"alapon nem is tudjuk kikerülni őket. Azt továbbra sem szeretem, hogy mindenkihez odaengedik a kutyájukat, max. odakiabálnak egy "Nem bánt!"-ot. Akkor is, ha látják, hogy Maya pórázon van. Szerintem viszont alap, hogy pórázos kutyához nem engedem oda az enyémet.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése