2013. május 1., szerda

Lassan egy hónapja lakunk az új lakásban és tegnap volt az első olyan hétköznap este, amikor kifejezetten sétálni mentünk le. Mivel mindennap este 8-ig tanítok, ezért az esti séta nálunk mostanában egyenlő azzal, hogy jövünk haza. Reggel meg azért marad ki, mert 7-kor már órám van, a reggeli séta egyenlő a munkába menetellel. Délben szoktunk a Duna partra lemenni, de most, hogy ilyen meleg van, azt sem visszük túlzásba....délután meg az egyik suliból rohanunk át a másikba, azt sem nevezem sétának...Megyünk A pontból B pontba folyamatosan, de nem sétálunk. Tegnap késő este viszont, mikor már kicsit hűvösebb volt, bő 2 órát mászkáltunk a Várban.
Megállapítottam, hogy a kutyasétáltatás a világ egyik legjobb dolga. Számomra kevés jobb dolog van, mint sétálni a kutyámmal, anélkül, hogy bárkihez is szólnom kéne. Sosem voltam az a bandázós gazda, akinek szüksége van arra, hogy egy falka kutyával meg a gazdáikkal sétáljon. Persze az is jó néha, de nekem alapvetően nincs rá igényem. A legjobban azt szeretem, ha ketten vagyunk Mayával. Igaza van Márai Sándornak:

Ne szégyelld te azt, ha szereted az állatokat. Ne röstelld, ha egy kutya közelebb van lelkedhez, mint a legtöbb ember, akit személyesen ismersz. Hazug próféták és otromba, komisz emberek azok, akik megrónak e vonzalom miatt, s ezt mondják: „Az emberektől lopja el az érzéseket, melyeket a kutyára pazarol! Önző, rideg fráter!” – ne törődj velük. Szeresd csak nyugodtan kutyádat, ezt a csillogó szemű, fáradhatatlan barátodat, aki nem kér barátságáért mást és többet, mint valamilyen szerény koncot és egy-egy simogatást. Ne hidd, hogy gyöngédség és önzés késztet az állatokat szeretni. Testvéreink ők, s ugyanabban a műhelyben készültek, mint az ember, s értelmük is van, néha bonyolultabb és finomabb, mint a legtöbb embernek. Mások nevezzék gyöngeségnek az állatszeretetet, gúnyoljanak ezért – te sétálj csak kutyáddal. Jó társaságban maradsz; s Isten tudja ezt.

Reggel így keltünk, megbotránkoztatóan későn, 8 órakor ;-)

Én keltem csak, Mayát keltenem kellett, szó szerint hasára sütött a nap ;-) Jó napok köszöntöttek rá, mivel a héten három diákom mondta egymástól függetlenül, hogy milyen sovány, így dupla reggelit és vacsit kap. Mániákusan figyelek a súlyára, nehogy elhízzon...lehet most kicsit túlzásba vittem. Nehéz belőni, mert a suliban folyton kap a diákoktól egy kis ezt, egy kis azt, nekem olyan, mintha egész nap csak enne egyfolytában. Nyilván Maya nem ért velem egyet ;-) Nekem nem tűnik soványnak, egy agility versenyző lehet még azt is mondaná rá, hogy kicsit husi...nézőpont kérdése. A bénulása után 3 kg-val volt nehezebb, mint most. Az rengeteg és nem is tudott olyan könnyedén mozogni. Most 10.6 kg, az orvos szerint teljesen ideális, de azért most kap egy picit többet enni, nehogy szó érje a ház elejét ;-)

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése