"Járod az utad. Járom az utad én is."

Egy természetgyógyász tanácsára pár hete ligetszépe olajat adok Mayának (és ha ő kap, akkor Frida is). Az észak-amerikai indiánok kezdték el használni többek között kiváló izületvédő hatása miatt, ezért ajánlotta nekünk a természtgyógyász. Nagy híve vagyok a természetes készítményeknek, de az állatorvossal és Frida tenyésztőjével mindig egyeztetek, mielőtt bármit adnék a lányoknak. Az olaj "mellékhatása" iszonyat mértékű bundásodás, ajánlom mindenkinek, aki több szőrt szeretne a kutyájára. 5 hete kapják a lányok az olajat, aminek az eredménye 10 órás kozmetika lett: 6 óra Frida, 4 óra Maya megosztásban. Anna, a kozmetikusunk nem is vállalta el őket egy napra, pénteken Frida, ma pedig Maya volt a soros. 

Pénteken kozmetika előtt Fridával még terápiás képzésen voltunk. Gyakoroltuk a csontelvételt, ez szépen megy neki, én is és idegen is el tudja venni tőle gond nélkül. Kicsi kora óta gyakorolom vele, sejtettem, hogy ez menni fog. Ami meglepett, az a szeparáció volt. Van a vizsgán egy feladat, amikor a kutya bent marad a szobában (idegen helyen), idegen emberekkel. Mayának ez annó nagyon sok gondot okozott, de úgy gondoltam Fridának nem lesz baja ezzel a feladattal...Imádja a ketrecét, soha nem vokalizál ha be van zárva, kiállításokon is ha jövök-megyek, ő nyugiban elvan, a suliban pedig simán végignézi ha én elmegyek Mayával dolgozni és őt ott hagyjuk. Tegnap viszont sírt és ugatott is. Tőle ez szokatlan, szinte soha nem ugat. Csodálkoztam, nem ezt vártam tőle, de a kiképzőnk szerint a kutyák remekül különbséget tudnak tenni helyszínek között és míg a suliban teljesen megszokott neki, hogy ott hagyom, idegen helyen nem. Ez viszont feladat, muszáj lesz megtanulnia, ahogy Maya is megtanulta...azonban ez az egyetlen olyan vizsgafeladat, amivel nem tudok megbarátkozni. Így azonban már nem is olyan furcsa, hogy a kutyáimnak ez okoz gondot :-) Soha, semmilyen körülmények között nem hagyom magára Mayát munka közben, mindig vele vagyok. Tanárként a rám bízott gyerekeket sem hagytam/hagyom felügyelet nélkül, számomra egyértelmű, hogy folyamatosan a kutyám mellett vagyok. Ettől függetlenül a vizsga az vizsga, a követelmények pedig követelmények. Nyelvtanárként is vannak olyan vizsgafeladatok, amikkel nem feltétlenül értek egyet (vagy nem olyan formában), mégis muszáj felkészítenem rájuk a diákokat. 

Fridának sétálnia kellett padon velem és idegennel is, ez majd a gyakorlati vizsga része lesz. Ezt ügyesen megoldotta, örülök neki, hogy ő is gond nélkül sétál bárkivel. 

Izgalmas látni, ahogy hétről hétre változik, alakul. Most kamaszodik, produkál érdekes dolgokat, a múltkor pl. nagyon megijedt a szemeteszsáktól. Biztos az is spánieleket eszik, mint a porszívóm :-) Ez utóbbi egyébként nagy mumus, Maya retteg tőle. És ha Maya retteg, akkor persze Frida is. Nagyon örülök, hogy Illés Anita a kiképzőnk, mert minden felmerülő kérdésre, problémára tud választ adni és rávilágít olyan apró mozzanatokra a kutya viselkedésében, amire én nem is figyeltem volna fel. 

Maya és a többi, már dolgozó terápiás kutya utógondozását is Anita végzi, a következő foglalkozásunkra kért egy 15 percnyi videót Mayáról munka közben. Évek óta dolgozunk Mayával, de bizony izgultam kicsit, amikor elküldtem a videót, nagyon kíváncsi voltam, mit fog szólni Anita. Jó érzés volt, hogy "korrekt, szép munkának" mondta Maya óráját.  Az óra eleje elég nehezen indult, egy paranoid skizofrén kisfiúnak dührohama volt, Maya viszont végig csóvált, boldog volt. Sokszor végignéztem már én is azt a videót azóta, nem is értem, hogy tudja Maya így megoldani azokat a kiélezett helyzeteket. Anita szerint lehetne több póráz nélküli munka az órán, Mayának is jobb lenne. Tény, viszont a biztonsága érdekében nekem megnyugtatóbb, ha közvetlenül mellettem van.